Mozart-bemutató a Magyar Állami Operaházban

Baráth Emőke, Brickner Szabolcs, Balga Gabriella és Ádám Zsuzsanna / Topolánszky Laura főszereplésével több mint 40 év után mutatja be újra Mozart Idomeneo, Kréta királya című operáját a Magyar Állami Operaház. Az Almási-Tóth András rendezésében, Kocsár Balázs vezényletével 2023. május 13-tól látható előadás az Operaházban április 29-től június 30-ig tartó MítoszFeszt része, ahol Alföldi Róbert, Anger Ferenc és Kovalik Balázs rendezései mellett Baráth Emőke és Julija Lezsnyeva önálló koncertjei is meghallgathatók.

A trójai háborúból győztesen hazatérve a krétai király, Idomeneo, a tengeren viharba keveredik, kétségbeesésében pedig fogadalmat tesz, hogy az első embert, akivel a parton találkozik, feláldozza Neptunnak, ha az megkíméli életét. A múló viharból partot érve a király fiával, Idamantével találkozik először, akit, hogy megmentsen, inkább az udvarban tartózkodó, a fiúba szerelmes királylány, Elektra hazakísérésével bíz meg, áldozatnak pedig a fogolyként Krétára hurcolt, majd felszabadított trójai királylányt, Iliát szánja a tengerek istenének. Idomeneo nem is sejti, hogy távollétében a lány és Idamante egymásba szerettek, Neptun pedig nem fogadja el az áldozat kiváltását, és pusztító tengeri szörnyet szabadít Krétára…

Az 1781-ben Münchenben bemutatott Idomeneo, Kréta királya Mozart első felnőttkori operája, amelyet szerzője egyik főműveként tartott számon. A darab Gluck operareformjait követve a korábbiaknál jóval több drámai mélységet ad karaktereinek, az énektechnikai bravúrokat az érzelmi vívódások és emberi konfliktusok szolgálatába állítva, emellett nagy hangsúlyt kap a kórus is, ami kevésbé jellemző a szerző operai életművére. Az Idomeneo az utóbbi évtizedekben a nemzetközi operajátszás alaprepertoárjának részévé vált, Magyarországon azonban ritkán hallható alkotás: a Magyar Állami Operaház mindössze egyszer, Ascher Tamás 1979-es színrevitelében mutatta be, ami mindössze 1 évadot élt meg, legutóbb 2005-ben Debrecenben volt látható színpadi változatban, míg 2016-ban a Müpa koncertszerű változatban tűzte műsorára.

Az előadásban Ilia szerepét napjaink nemzetközileg egyik legfoglalkoztatottabb magyar szopránja, Baráth Emőke formálja meg, míg Idomeneót az ugyancsak jelentős nemzetközi pályafutással rendelkező tenor, Brickner Szabolcs alakítja. A további szerepekben az OPERA kiváló szólistái közül Balga Gabriella (Idamante), Ádám Zsuzsanna / Topolánszky Laura (Elektra), Ninh Duc Hoang Long (Arbace) és Rácz István hallható.

Az előadást Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében állítja színpadra a Magyar Állami Operaház. A darab látványvilágáért régi alkotótársai, Sebastian Hannak díszlet- és Márton Richárd jelmeztervező felelnek, a Magyar Táncművészeti Egyetem harmadéves modern tánc szakos hallgatóinak táncbetéteit Kulcsár Noémi Harangozó-díjas koreográfus, a videóanyagokat Czeglédi Zsombor készítette. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Kocsár Balázs főzeneigazgató dirigálja.

Az Idomeneo, Kréta királya a 2023. május 13-i bemutatót követően május 16-án, 18-án, 21-én, 25-én, és 28-án, valamint június 1-jén szerepel az évadban az Operaház repertoárján. A bemutató egyben a 2023. április 29. és június 30. közt zajló MítoszFeszt egyik kiemelt eseménye, amely három további, az ókori görög mitológián alapuló előadással és a tematikába illeszkedő hangversenyekkel várja a közönséget.

Az Idomeneóban is feltűnő mükénéi királylány, Élektra történetét, aki apja, Agamemnon meggyilkolásáért fivérével, Oresztésszel áll halálos bosszút anyján, Klütaimnésztrán, Richard Strauss feldolgozásában tűzi műsorára az Operaház április 29-én, május 7-én, 14-én és 20-án. Kovalik Balázs 2007-es rendezésének címszerepét Rálik Szilvia alakítja, partnerei a főbb szerepekben Schöck Atala (Klütaimnésztra), Miksch Adrienn (Krüszothemisz), Horváth István (Aigiszthosz) és Bretz Gábor (Oresztész). Az OPERA együtteseit Kocsár Balázs vezényli.

Elektra nővérének történetét dolgozza fel ugyancsak Richard Strauss átdolgozásában Christoph Willibald Gluck Íphigeneia Tauriszban című operája. Az Agamemnon által kis híján feláldozott, de a vadászat istennője, Diána által megmentett Íphigeneia anyja halála után, a szküthák földjén találkozik Oresztésszel és barátjával, Püladésszel, ahol a helyi zsarnok, Thoasz, hatalma védelmében minden, a szigetére érkező idegennel végezni kíván. Alföldi Róbert 2014-es rendezésének főbb szerepeit Tuznik Natália (Íphigeneia), Haja Zsolt (Oresztész), Megyesi Zoltán (Püladész) és Szemerédy Károly (Thoász) alakítja. A május 6-i, 10-i, 12-i és 14-i előadásokon az OPERA Zenekart Török Levente dirigálja.

Idomeneo nagynénje, Minósz krétai király lánya a főszereplője Richard Strauss Ariadné Naxoszban című operájának, amelyet sajátos előjáték vezet fel a Komponista hitvallásáról. A darab hősnője a Minótaurosz legyőzése után Thészeusz által Naxosz szigetén magára hagyott Ariadné, aki szerelmi bánatában már halni vágy, ám véletlen találkozása Bacchusszal, a bor és a mámor istenével elhozza számára a megérdemelt boldogságot. A 2013-ban Anger Ferenc rendezésében színre vitt előadás főbb szerepeit Szabóki Tünde (Primadonna – Ariadné), Kovácsházi István (Tenor – Bacchus), Szemere Zita (Zerbinetta) és Balga Gabriella (Komponista) alakítja. A június 17-én, 21-én, 23-án, 25-én, 28-án és 30-án látható előadásokon az OPERA Zenekart Halász Péter vezényli.

Az említett operákon kívül a MítoszFeszt két koncertet is tartalmaz: június 3-án Baráth Emőke a Magyar Állami Operaház Zenekarával közösen ad műsort Aranykor: Mítosz címmel. Hormai József és Pászthy Júlia növendéke a Zeneakadémia elvégzése után a firenzei Luigi Cherubini Konzervatóriumban is diplomát szerzett, miközben elnyerte az I. díjat és a közönségdíjat az innsbrucki II. Pietro Antonio Cesti barokk operaversenyen, valamint a svájci Verbier Fesztiválakadémia nagydíját. Fellépett többek közt a Theater an der Wien, az amszterdami Concertgebouw, a Théâtre des Champs-Elysées, a Versailles-i Királyi Opera produkcióiban, koncertezett a Detroiti és a Washingtoni Szimfonikus Zenekarral, és több barokk lemezfelvétel is fűződik nevéhez. Az elmúlt hónapokban Fischer Ádámmal Koppenhágában és Bécsben fellépő, valamint Philippe Jarousskyval Ázsiában turnézó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett szoprán budapesti koncertjén Mozart, Gluck és Rossini olyan műveiből énekel részleteket, mint A pásztorkirály, a Mitridate, Pontus királya, az Orpheusz és Eurüdiké, a Tell Vilmos és a Szemiramisz. Az esten az OPERA Zenekart Kocsár Balázs vezényli.

Egy nappal később, június 4-én az évad utolsó Sztárestek zongorával koncertjén először lép az Operaház színpadára Julija Lezsnyeva. A 2009-es helsinki Mirjam Helin Nemzetközi Énekverseny és Párizsi Nemzetközi Operaverseny legfiatalabb győztese többek közt Jelena Obrazcovától és Dennis O’Neilltől vett mesterkurzusokat, az elmúlt évtizedben pedig számos lemezfelvételt is készített. Az elsősorban koncerteken és koncertszerű előadásokban fellépő énekesnő műsorába ez alkalommal Händel, Couperin, Schumann és Rossini műveiből válogatott, de olyan, a MítoszFeszt tematikájába is illő darabokból is hallhatók részletek, mint Vivaldi Bajazet és Giselda című operái. Julija Lezsnyeva partnere az esten Pavel Nersessian zongoraművész, aki több mint három évtizedes, ugyancsak gazdag nemzetközi pályafutást tudhat magáénak.

A MítoszFeszt előadásaira a Magyar Állami Operaház szabadbérletet is árusít, amely az egyidejűleg megvásárolt jegyek számától függően 10-50%-os kedvezményt kínál a nézőknek.