Revista Művelődés - versiunea romana Művelődés - magyar verzió

A Facebook árnyékában

A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban.

A Facebook a világ legnagyobb közösségi oldala, melyre közel 1,9 milliárdan regisztráltak eddig – a felhasználók közel fele rendszeresen, napi szinten használja az oldalt. Mivel a közösségimédia-óriást nemcsak szórakozásra vagy ismerkedésre, hanem informálódásra is használjuk, érdemes megvizsgálni: mennyire maradnak szabadok a közösségi oldalon meghozott döntéseink, és milyen mértékben befolyásol minket ez a „szocio-technikai hibrid”, amelyet emberi és algoritmikus tényezők egyaránt alakítanak.

A Facebook elsődleges célja az, hogy minél több időt töltsünk az oldalon – ez ugyanis több megjelenített reklámot, azaz több profitot jelent a médiaóriás számára. Továbbá minél több időt töltünk az oldalon, annál kiismerhetőbbé válunk, és a Facebook egyre testhezállóbb hirdetésekkel bombázhat minket, melyek nagyobb valószínűséggel keltik fel a figyelmünket, illetve az érdeklődésünket – a végeredmény: még több profit.

És hogy ezt a feladatot mennyire végzi hatékonyan? Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent egyik tanulmány szerint 70 lájk elég ahhoz, hogy a közösségi oldal algoritmusa jobban kiismerje a felhasználó személyiségét a barátokénál és a lakótársakénál. 150 lájk felett már a családtagoknál, 300 után pedig a partnereknél is pontosabb személyiségi profilt képes alkotni a rendszer a felhasználóról.

Érdemes még megemlíteni a „buborékhatást”: a Facebook ahhoz, hogy minél inkább komfortos körülményeket biztosítson nekünk az oldalon, olyan információkkal, hírekkel tölti meg a hírfolyamunkat, amelyek a leginkább megerősítik – vagy felerősítik – a felhasználó gondolatait, elképzeléseit, nézeteit, így egyfajta buborékba zár minket. Ennek pedig hosszú távon komoly következményei lehetnek, ugyanis még inkább kiszélesítheti a bizonyos társadalmi, politikai, ideológiai vagy vallási nézeteken szerveződő csoportok, közösségek, szubkultúrák közötti árkokat, egyfajta párhuzamos világokat kreálva ezáltal, amelyek között gyakorlatilag nincs átjárás.

A téma bővebb változatát elolvashatják majd a Művelődés folyóirat áprilisi lapszámában.


Szász István Szilárd


Dáné Tibor Kálmán és Szász István Szilárd

 

 

Képek: Demeter Zsuzsanna
Képek: Demeter Zsuzsanna

Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!

Új hozzászólás

További írások

„A vonat egy percre megáll, a tisztek és a legénység a haza földjéből vagy fenyőlombokból emléket tesz magához, a vonat aztán tovább robog, és elhangzik a honvédek ajkán a szózat.”

Az Emlékházban egy kiállítást is megtekinthettünk Molnár István néprajzi fotóhagyatékából, a tárlatot Faluvégi-Bartha Noémi méltatta. (Csak itt, csak online!)

A fiatal komponista műveit már két korábbi est alkalmával, valamint a ZeneSzó beszélgetősorozat keretein belül is hallhatta a Györkös-ház közönsége. (Csak itt, csak online!)

A meghívottak az est során a hadi események és a hozzájuk kötődő kutatás mellett bemutatják az alapítvány gondozásában megjelent könyveket is. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés folyóirat, a Györkös Mányi Albert Emlékház és a szovátai Bernády Közművelődési Egylet közös szervezésének köszönhetően újabb állomáshoz érkezett a Régiók bemutatkozása című sorozat. (Csak itt, csak online!)

A Művelődés Estek legutóbbi meghívottja Jánó Mihály művészettörténész volt, aki Szent László-legenda falképei a középkori Magyar Királyság templomaiban címmel tartotta meg előadását október 26-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek harmadik évadja október 12-án kezdődött meg a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó T. Szabó Csaba történész volt, aki Közönségrégészet Erdélyben címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

A kolozsvári Patarét – a pataréti Kolozsvár. Kinek mi a dolga? címmel tartotta meg a Művelődés estek évadzáró előadását Tonk Gabriella szociális programigazgató 2017. május 9-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Dr. Hunyadi Attila Gábor, valamint Dr. Nagy Róbert-Miklós tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban Gazdasági vállalatok városfejlesztő szerepe Kolozsváron a kiegyezés korától az államosításukig címmel 2017. március 2-án a Művelődés Estek keretében. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron. Szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)

Október 13-án megkezdődött a Művelődés Estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)

Farkas György egyetemi oktató és hobbi természet- fotós május 5-én tartotta meg fényképvetítéssel egybekötött előadását a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)