„A vonat egy percre megáll, a tisztek és a legénység a haza földjéből vagy fenyőlombokból emléket tesz magához, a vonat aztán tovább robog, és elhangzik a honvédek ajkán a szózat.”
A Szent László-legenda falképei a középkori Magyar Királyság templomaiban
Rovat:
Szerző:
A Művelődés folyóirat szerkesztősége és a Györkös Mányi Albert Emlékház közös szervezésében zajló sorozat, a Művelődés Estek legutóbbi meghívottja Jánó Mihály művészettörténész volt, aki Szent László-legenda falképei a középkori Magyar Királyság templomaiban címmel tartotta meg előadását október 26-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Az egyik legenda szerint Szent László a cserhalmi csata után üldözőbe vett egy kun vitézt – a 11–12. században elsősorban a besenyőket emlegetik kun néven –, majd kiszabadított egy magyar leányt a karmai közül. A besenyők, úzok ellen vívott ütközet legendás eleme a középkori magyar művészet egyik legismertebb témájává vált, amelyet falképciklusokban festettek meg a 14–15. században a Magyar Királyság egész területén.
Azonban különböző okoknál fogva – az Alföld török feldúlása; a székelyföldi régió elmaradottsága, amely révén kevesebb pénz jutott a templomok renoválására – többnyire csak székelyföldi és felvidéki templomokban maradtak hátra ezekhez hasonló emlékeink. Külön érdekesség, hogy a falképsorozatokról „leolvasható” jeleneteket többféleképpen is lehet értelmezni, és egyáltalán nem biztos, hogy a lányt elrabolták, és nem csupán megszöktették – a lány több falképen is mintha segítene a kunnak lovagolni, illetve íjával célozni. A falképeken – amelyeket olykor jókezű mesterember, máskor pedig nem hozzáértő festő készített el – végigkövethető történet többnyire hasonló az összes falképen: a várból kivonuló Szent László, a kun üldözése, a kun és László közötti harc, az ünneplés, valamint a vitéz lefejezése látható rajtuk.
A kezdetben profán jellegű téma László király szentté avatása (1192) után szakralizálódott, és így átértelmezve vizuális elbeszélés formájában kapott helyet más szentek ábrázolásaival és bibliai témájú falfestményekkel együtt a középkori templomokban – részben ennek is tudható be az, hogy sok esetben a lovagkirályt Krisztushoz hasonlóan ábrázolták.
A Magyarország-szerte elterjedt falképsorozatnak egyébként komoly politikai támogatottsága volt az akkori Anjou-dinasztia révén. Mivel a „lovagkirályt” 1192-ben avatták szentté, az első Anjou-uralkodó, I. Károly igencsak fontosnak tartotta Szent László kultuszának és legendájának ápolását, egy effajta törekvés ugyanis elősegíthette a központi hatalom megerősödését.
A valamelyest „identitászavarban” szenvedő magyarországi Anjou-ház tagjainak nagyon jól jött egy ilyen irányú kezdeményezés, arról nem is beszélve, hogy mivel egy szent uralkodóról volt szó, I. Károly a katolikus egyház támogatását is élvezhette. Így hát ezek is kulcsszerepet játszottak abban, hogy a Szent László-ábrázolások elterjedjenek a Kárpát-medencében.
Tetszik önnek az oldal? Segítsen egy lájkkal. Köszönjük!
További írások
Az Emlékházban egy kiállítást is megtekinthettünk Molnár István néprajzi fotóhagyatékából, a tárlatot Faluvégi-Bartha Noémi méltatta. (Csak itt, csak online!)
A fiatal komponista műveit már két korábbi est alkalmával, valamint a ZeneSzó beszélgetősorozat keretein belül is hallhatta a Györkös-ház közönsége. (Csak itt, csak online!)
A meghívottak az est során a hadi események és a hozzájuk kötődő kutatás mellett bemutatják az alapítvány gondozásában megjelent könyveket is. (Csak itt, csak online!)
A Művelődés folyóirat, a Györkös Mányi Albert Emlékház és a szovátai Bernády Közművelődési Egylet közös szervezésének köszönhetően újabb állomáshoz érkezett a Régiók bemutatkozása című sorozat. (Csak itt, csak online!)
A Művelődés Estek harmadik évadja október 12-án kezdődött meg a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó T. Szabó Csaba történész volt, aki Közönségrégészet Erdélyben címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)
A kolozsvári Patarét – a pataréti Kolozsvár. Kinek mi a dolga? címmel tartotta meg a Művelődés estek évadzáró előadását Tonk Gabriella szociális programigazgató 2017. május 9-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
![]()
Dr. Hunyadi Attila Gábor, valamint Dr. Nagy Róbert-Miklós tartott előadást a Györkös Mányi Albert Emlékházban Gazdasági vállalatok városfejlesztő szerepe Kolozsváron a kiegyezés korától az államosításukig címmel 2017. március 2-án a Művelődés Estek keretében. (Csak itt, csak online!)
A Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron. Szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
A Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
Október 13-án megkezdődött a Művelődés Estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!)
Farkas György egyetemi oktató és hobbi természet- fotós május 5-én tartotta meg fényképvetítéssel egybekötött előadását a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!)
 |
 Az Emlékházban egy kiállítást is megtekinthettünk Molnár István néprajzi fotóhagyatékából, a tárlatot Faluvégi-Bartha Noémi méltatta. (Csak itt, csak online!) |
 A fiatal komponista műveit már két korábbi est alkalmával, valamint a ZeneSzó beszélgetősorozat keretein belül is hallhatta a Györkös-ház közönsége. (Csak itt, csak online!) |
 A meghívottak az est során a hadi események és a hozzájuk kötődő kutatás mellett bemutatják az alapítvány gondozásában megjelent könyveket is. (Csak itt, csak online!) |
 A Művelődés folyóirat, a Györkös Mányi Albert Emlékház és a szovátai Bernády Közművelődési Egylet közös szervezésének köszönhetően újabb állomáshoz érkezett a Régiók bemutatkozása című sorozat. (Csak itt, csak online!) |
 A Művelődés Estek harmadik évadja október 12-án kezdődött meg a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó T. Szabó Csaba történész volt, aki Közönségrégészet Erdélyben címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!) |
 A kolozsvári Patarét – a pataréti Kolozsvár. Kinek mi a dolga? címmel tartotta meg a Művelődés estek évadzáró előadását Tonk Gabriella szociális programigazgató 2017. május 9-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!) |
 A legutóbbi Művelődés-esten Szász István Szilárd, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Hungarológiai Tudományok doktori iskolájának doktorandusza tartott előadást a Facebook árnyékában címmel 2017. április 6-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!) |
|
 A Művelődés Estek legújabb előadását a Kodály-év jegyében szervezték meg 2017. február 2-án a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!) |
 T. Szabó Csaba történész az elmúlt száz év régészeti feltárásainak és ókortörténeti kutatásainak az eredményeit mutatta be Rómaiak Kolozsváron. Szemelvények az ókori Napoca történetéből címmel a 2017. január 12-én megtartott legutóbbi Művelődés-esten, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!) |
 Szöveg és dallam viszonya népdalainkban címmel tartott előadást Dr. Almási István népzenekutató a Művelődés Estek keretében 2016. december 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!) |
 A Művelődés Estek legutóbbi, november 9-ei találkozóján a folyóirat szerkesztője, Benkő Levente történész tartott előadást A romániai magyar értelmiségi elit és 1956 címmel a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!) |
 Október 13-án megkezdődött a Művelődés Estek második évadja a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívott előadó Fazakas László történész-kutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem kutató asszisztense volt, aki A modern Kolozsvár születése: botrányok, érdekek és balesetek árnyékában címmel tartott előadást. (Csak itt, csak online!) |
 Farkas György egyetemi oktató és hobbi természet- fotós május 5-én tartotta meg fényképvetítéssel egybekötött előadását a Györkös Mányi Albert Emlékházban. (Csak itt, csak online!) |
Hozzászólások
Vajnárné Székel...
cs, 09/16/2021 - 07:00
Permalink
Szülőfalum,
Szülőfalum, Homoródszentlászló, nagy királyunkról kapta a nevét. lehet, sokan nem is hallottak róla. Én a magam módján próbálom népszerűsíteni. Könyvet írtam "A gyöngyszemnyi Homoródszentlászló". címen. Indítványoztam és szerepet vállaltam a háborús hősök emlékművének a létrehozásában. Augusztus utolsó szombatján felavattuk.
Összegyűjtöttem a kivesző félben lévő helyneveit. Meg kellett menteni az utókornak a szép régi magyar neveket. Pl. Hegyes hegyre hágó, Halovány, Derékpatak
Új hozzászólás