Szabó József

A fehéregyházi síkon 173 éve zajlott egy ütközet, amelyben részt vett egy olyan személy, akinek neve – remélhetőleg örökre – összeforrt a település nevével. Szomorú emlék ez, hiszen 1849. július 31-én ezen a helyen vesztett csatát a Bem József lengyel tábornok vezette magyar hadtest a háromszoros túlerőben lévő cári intervenciós csapattal szemben, továbbá itt tűnt el – valószínűleg elesett az ütközetben – a szabadságharc hányatott sorsú honvédtisztje, Petőfi Sándor is.

A magyar Szent Korona nemcsak a magyar államiság fő jelképe, hanem öreg kontinensünk egyik legrégebbi, mái napig épségben megmaradt beavató koronája. A Szent Korona kalandos történelmet élt meg – megannyi városba, országba elvitték, hol ellopták, hol nyoma veszett –, míg végül 1978. január 6-án, azaz 40 esztendeje egy négytagú mérnökcsoport hazaszállította Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból. A kerek évforduló apropóján okán közöljük Szabó József A Szent Korona az Érmelléken című írását.

A magyar Szent Korona nemcsak a magyar államiság fő jelképe, hanem öreg kontinensünk egyik legrégebbi, mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A Szent Korona kalandos történelmet élt meg – megannyi városba, országba elvitték, hol ellopták, hol nyoma veszett –, míg végül 1978. január 6-án, azaz 40 esztendeje egy négytagú mérnökcsoport hazaszállította Magyarországra az Amerikai Egyesült Államokból. A kerek évforduló okán közöljük Szabó József A Szent Korona az Érmelléken című írását. 

Örömmel vettem a kolozsvári Művelődés szerkesztősége felkérését, hogy jelen mellékletükben bemutassuk Érmelléket. Egy olyan periférikus helyzetű tömbmagyar vidékről van szó, amely 1920 óta furcsa kettősségben találja magát: az anyaországiaknak csak tranzitzóna, a belső erdélyieknek pedig az irigyelt magyar határmente.

Napjainkban a civil szervezetek tevékenysége egyre inkább felértékelődik, tevékenységük egyre nagyobb hangsúlyt kap és teret nyer. Közérdekű, kulturális, szociális és szakmai feladatok ellátását vállalják magukra csekély térítés ellenében, gyakran díjmentesen. Hiánypótló szerepet töltenek be olyan területeken, amelyek nincsenek lefedve állami vagy intézményi szinten. Tagjaik az általuk végzett tevékenység hűséges elkötelezettjei. Nem kell őket biztatni, mivel „belső motorjuk hajtja”, ösztönözi őket arra, hogy a legtöbbet nyújtsák.

Egy monda szerint Érmelléken az első szőlőt Nagy Lajos király telepíttette Bihariószegen vagy Székelyhídon. Diószegi mondák szerint Bethlen Kata vagy valamelyik Rákóczy lánya adta csertölgy erdejét a diószegieknek kivágásra (maradványát Cserhátnak, Rákóczy erdejének hívták), illetve a mai szőlőhegyen az első szőlőt állítólag egy bizonyos Fay pasa ültette.