Hargita megye egyik legszínesebb kistája a Kis Homoród-mente. Az itt fekvő, népviseletéről híres Lövéte község tájháza tizenkét éve, 2002-ben nyitotta meg kapuit.
Vadrózsák
![]() |
![]() Egy közösség lelkületének a lenyomata mindez, amelyben a megélt történelem mély nyomott hagyott. |
![]() A népművészet, mint nemzeti értékeink kifejezője, megtartó ereje is egyben, amiről nem elég beszélni, hanem tenni is kell érte ünnepeken és a mindennapokban. Éltetni kell. Mert amit nem óvunk, az óhatatlanul elvész az időben. |
![]() A Kolozsvár-Alsóvárosi Református Egyházközség Presbitériuma 2011. március 8-án egy Hóstáti Emlékszoba kialakításáról és működtetéséről határozott, amelynek elsődleges célja az emlékállítás és a kolozsvári hóstátiak életének, kultúrájának bemutatása. |
![]() A Kriza János Néprajzi Társaság vezetősége 2000-ben úgy határozott, hogy a Moldvához közel fekvő háromszéki Zabolán kezdeményezi egy csángó múzeum alapítását. Választásunk azért is esett erre a településre, mivel az 1974-től itt működő tájház keretében jelentős, csángó falvakból származó tárgyi gyűjtemény jött létre fokozatosan. 2003. szeptember 14-én nyitottuk meg A moldvai csángómagyarok hagyományos népművészete című első alapkiállításunkat. |
![]() Mérában 120 éves hagyománya van a bivalytenyésztésnek. A mérai ember jól értett és ért ma is ennek az állatnak a tenyésztéséhez. A 20. század első évtizedeivel kezdődően, egészen a kollektivizálásig (1962) valóságos bivalykultusz alakult ki a faluban. Ha néhány mérai összegyűlt valahol, vagy utazott valahova, beszélgetésük középpontjában a bivaly állott. |
![]() „A gyűjtés nem lehet öncélú” – szokta mondogatni Kallós Zoltán, avagy ahogyan mi, kolozsvári, erdélyi táncházasok szólítjuk: Zoli bácsi. És való igaz! A népi kultúra, a folklór eredendően mindenkié, s a hagyomány felgyűjtött, rögzített alkotásait is közkincsnek tekinthetjük. |
Oldalak
